Krúdy-terem
A Krúdy Gyula terem 2008-ban került felújításra a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri Székházában. A termet 1862-65 között, közadakozásból, a nemzetközi tervpályázat alapján kiválasztott porosz építész, Stüler tervei alapján építették, neoreneszánsz stílusban.
A korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy hosszú ideig az Akadémia bortáraként működött.
A terem névadója a magyar próza, a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze, akinek határtalan életszeretete a bor élvezetére is kiterjedt, művei irodalmi ínyencek szellemi csemegéi. Ugyanúgy tudott 24 órán át íróasztalánál szakadatlanul dolgozni, mint 24 órán át enni és inni, társaságban órákon keresztül hallgatni, vagy órákon át megállás nélkül csevegni.
A terem közvetlenül az aulából és az udvarról is megközelíthető. A vendégeket egy látvány borhűtő fogadja, amelyen keresztül a folyosóról, illetve a liftből kiérkezve láthatóvá válik a helyszín egyedülálló kialakítása.
Krúdy terem kialakításakor célunk az volt, hogy egy olyan környezetet teremtsünk, ahol a vendégek egy önmagában is különleges helyszínre érkeznek és az érzékszerveikre hatva átjárja őket az akkori kor szelleme és érzésvilága. Minőségi alapanyagok kerültek felhasználásra, gondolván itt a székselymekre, porcelánokra, evőeszközökre, beépített borhűtőre, az ülőgarnitúrára, bőrfotelekre, asztalokra, képekre, lámpákra, molinókra, padlózatra. Ezen felül pedig egy kulturális többlet-értéket kapnak a vendégek. A kulturális értékek, a folyosón elhelyezkedő tervpályázati látványtervek, illetve a Díszterem díszítéséről készült akvarellek másolata enged betekintést az Akadémia történetébe.
A terem vendéglátás alapú események megrendezésére alkalmas. A rendezvények megszervezése az Akadémia Székház házirendjének betartása és az Akadémia Klub Egyesület jóváhagyása mellett történik.
A terem befogadóképessége:
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| 180 | 14 | 10 | 40 | 140 | 160 |
Képek a Krúdy-teremről
Kérjen ajánlatot itt!
